A Pilis barlangjai a számok tükrében

Jelenleg az Országos Barlangnyilvántartás 432 barlangot tart nyilván a Pilisben, amiknek összhossza 23852 méter, ami 55 méteres átlagos hosszt jelent. Ez elmarad az országos (88m) átlagtól, ami nem is meglepő, hiszen a hegységben számos, a barlangméretet épp meghaladó objektum található. A 100 méteres hosszt csupán 24 barlang haladja meg, míg az 50 méteres mélységet csupán 10 lépi át. 295 barlang rövidebb mint 10 méter, ezek legtöbbjének nincs is különösebb jelentősége, de azért nem szabad elfelejteni, hogy pl. a Vacska-barlang is csak egy ilyen kis üreg volt. 14 barlangra van csak érvényes kutatási engedély kiadva, pedig lenne még mit kutatni… 21 barlang van lezárva. 15 barlang fokozottan védett, 22 megkülönböztetett védettségű, míg 10 barlang régészetileg is védett. Leghosszabb és egyben legmélyebb barlang a 19 kilométeres, 204 méter mély Ariadne-barlangrendszer.

A Pilis környéki barlangok kialakulása

Kocsis Ákos

A Pilis a Dunántúli-középhegység Zalától Nógrádig és Gödöllő környékéig húzódó karsztos kőzettömegének része. A középkori karbonáttest napjainkig hol felszínre emelkedve karsztosodott, hol fiatalabb üledékekkel volt eltemetve. A térségben erőteljes vulkáni tevékenység is zajlott, ezt a szomszédos Visegrádi-hegység jól illusztrálja. A törések, vetők és a felszín alatti karsztosodás révén az egész Dunántúli-középhegységre kiterjedő egységes karsztvízrendszer alakult ki, amely európai viszonylatban is a legjelentősebb. Ezt döntően a NY-i hegységek nagy és összefüggő nyíltkarsztos térszínein beszivárgó csapadék táplálja.

Patakos barlangrendszer a Pilisben?

Kocsis Ákos

Bevezetés

A Pilisben mára több, részben a Visegrádi-hegység vulkáni térszíne felől táplált víznyelő és egy inaktív, magasra kiemelt patakos jelleget mutató barlangrendszer (Pilis-barlang) vált ismertté. Mindezek fölvetik azt a kérdést, hogy léteznek-e földalatti völgyként működő vízfolyásmedrek a hegység karsztos kőzettömegében, és kiléphetnek-e közvetlenül a karsztból?