Pilis-barlang leírás

A mintegy 400 m hosszú 45 m magas és 6 m mély Pilis-barlang a Pilis-hegység jelent?s barlangjai közé tartozik. 555 m tszf. magasságban nyíló két bejáratát a Vaskapu-völgy D-i oldalában a völgytalp felett 45 méterrel találjuk, ahová a völgyben vezet? turistaútról meredek, kijárt törmeléklejt?n kell felkapaszkodnunk. A fels?-triász dachsteini mészk?ben kialakult inaktív forrásbarlangot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehet látogatni. Sajnos mivel a Pilis-hegységben ez az egyik legnagyobb, könnyen járható barlang, a lezárását folyamatosan rongálták, feltörték, valamint az évek folyamán a cseppk?képz?dményei is er?sen károsodtak. Az 1969-ben megtalált barlangot a 70-es években a VMTE Foton csoport 200 méter hosszban tárta fel. 1989-ben a Myotis csoportnak sikerült a végponti sz?kületet átvésni, amivel a barlang hosszát csaknem duplájára növelték. Az új rész a barlang cseppkövekben leggazdagabb része és külön érdekessége volt, egy valószín?leg jégkori ember lábnyoma az agyagban, ami mára sajnos nyomtalanul tönkrement. A barlang végponti omladéka a felszínre vezet, valószín?leg a mára már beomlott bejáraton át jutott be a régi korok embere a barlangba.

Néhány méteres sziklabordában található f? bejárata 2, 6 m széles, 0, 8 m magas, a másik kibontott, ovális bejárat 45 centi széles 60 centi magas. A két bejárat a vasajtó el?tt találkozik össze. A f? bejáraton át kényelmesebb a bejutás, ahol 1, 5 méteres letörés után érünk a lemez ajtóhoz, amit jelenleg nem lehet kulccsal kinyitni, mivel a zárat eltömték. A bejárat közelében algásak a falak, az aljzatot humusz alkotja, amit behullott avar borít. Az ajtó felett véséssel tágított sz?k kis lukat találunk, amin a testesebb barlangászok kivételével a legtöbben beférnek. A túloldalt a falon szép megalodusokat láthat aki sikeresen megküzdött a látványra sz?kebbnek t?n? lukkal. Néhány méter után lapos átbújó vezet az els? magas terembe, aminek lejt?s aljzatát humuszos k?törmelék alkotja. A falak nedvesek, gyakoriak a csepegések, néhány kis heliktitet, kondenz borsókövet, valamint a bal oldalon található oldalfülkében kis cseppk?oszlopot láthatunk, ha alaposan körülnézünk. Innen a Kanyon keskeny járata következik, ahol hasmánt kell fordulnunk. Az aljzaton nagyobb k?tömbök vannak rajtuk kis állócseppkövekkel, több helyen a csepegések kis tócsákban gy?lnek össze. (Itt, ha a kanyon tetejébe felmászunk, cseppkövekben gazdag kis fels? részbe jutunk, ahol a sok függ?- és szalmacseppk? mellett heliktiteket is láthatunk, valamint egy nagyobb cseppk?oszlop is található itt. Mivel ez a rész nehezen észrevehet? a cseppkövek még érintetlenül megmaradtak.) A Kanyonból 1 méteres felmászás után újabb cseppkövekkel dúsan borított terembe érünk, ahol a képz?dmények már er?sen rongáltak és több helyen karbidolás nyomok is vannak. A terem bal oldalán nagy cseppk?lefolyás található az elején 60 centis állócseppk?, felette méteres függ?. A falak nagyrészt vizesek, de a csepegések nem intenzívek, a humuszos aljzaton több helyütt tócsák vannak, míg a kis tetarátamedencék szárazak. Tovább néhány méter után kanyar következik, majd kisebb felmászás és egy sz?kebb átbújás, aztán a járat újból kitágul. Innent?l az aljzaton már agyag található. A mennyezeten sok szép retekcseppkövet láthatunk, de sok tördelés és kormozás csúfítja az állva járható kis folyosót. A következ? kanyar után kiszélesedéshez érünk és itt figyelhetjük meg a legtöbb retekcseppkövet, amik szintén er?sen rongáltak. Innen egy 2 méteres felmászással tudunk továbbjutni a meanderez? járatba, ahol középszinten kell mászni. Jobb oldalt kis cseppk?oszlopok vannak, míg a meander alján kis tetarátamedencék. Kicsit tovább szép szabályos 50 centi átmér?j? örvényüst van a jobb oldalon, majd tovább egy aknához érünk, ami egyben elágazás is.

2, 5 métert kell lemásznunk, hogy egy alsóbb szintre érjünk. Az akna alján k?tömbök és szemét található, tovább sz?k kuszoda vezet egy kis termecskébe, ahol az aljzaton letört cseppkövek vannak a mennyezeten kormozás. (Ez a járat már nincs rajta a térképen, pedig régóta ismert.) Innen 4-5 m hosszú sz?k rész következik, ami kényelmesen járható folyosóba vezet. A sz?kület végén kis vízzel teli tetarátamedencék felett kell elmásznunk. A terem elején jobbra lapos aláhajlás alatt sokk szalmacseppkövet kis oszlopokat láthat aki alaposan körbenéz, szemben balra hasonló helyen nagyobb oszlopok vannak szalmacseppkövekkel. A járat elején van egy vakkürt? is, míg a mennyezetet szalmacseppkövek borítják. Tovább balra rakott k?fal van, azzal szemben a túloldalon agyaggal eltömött oldáscs?. A járat vége el?tt balra 4 méter magas kürt?t találunk a végén vésett sz?k huzatoló lyukkal. A lesz?kül? bontott végponton is sok cseppk? található.

Visszatérve az aknához a sz?kület feletti hasadékban is felmászhatunk, vagy visszamászva ahol lejöttünk, áttravizhatunk a túloldali terembe, amiben egy széles kürt? megy fel 14 m magasra. A Kupolának elnevezett rész a barlang legnagyobb méret? terme. Ezen a részen kevés cseppk? található, a kürt? alatt nagy festett ábra éktelenkedik. Innen kis emelked? meander vezet tovább, aminek a fels? részén is lehet travizi és visszafelé a Kupola fels? részébe is be lehet tekinteni egy ablakon át. Tovább a járat kitágul és ismét cseppkövessé válik. Jobbra kis oldalágat találunk a végén kürt?vel. A további meanderben 2-3 m magasan érdemes menni, aztán néhány méter után lemászás következik, majd a járat sz?külése miatt hasmánt kell fordulnunk az újabb kitágulásig. Az oldalfalak itt szárazabbak és kevésbé cseppkövesek, az aljzat k?törmelékes. Jobbra kis kerül? kúszójárat található, ahová, mivel semmi látnivaló nincs nem érdemes beer?ltetni magunkat. a bal falat festett „MANÓ” felirat csúfítja karbidolásnyomok is vannak. Tovább balra kis oldalág, el?tte a falon cseppk?oszlop, a túloldalt szemben kormozásos felirat (KADICS MKBT DOROG 1973) Balra tovább egy újabb néhány méteres kiágazást találunk azzal szemben a túloldali falon mintegy két tucat cseppk?b?l álló kis oszlopcsoport, felette visszaoldott cseppk?lefolyás látszik. Innen tovább vizes aljzatú sz?kebb meanderen át érjük el a barlang régi végpontját, ahol egy vésett sz?kület teszi próbára a testesebb túrázókat, bár aki a vasajtó felett befért az ezt az akadályt már könnyen fogja venni. A szépen lecsiszolt meredek sz?kület után sz?k meander következik, aminek középszintjén tudunk átjutni a folytatásba. A meander után omladéktömbökr?l kell lemászni, el?tte szép kagylós oldásformákat láthatunk, valamint a jobb falon odacseppkövesedett letört cseppköveket. A 2 méteres lemászás után omladékos aljzatú cseppkövekben szegény szakasz következik. Két nagyobb omladéktömbön kell átmászni, majd balra letört állócseppkövek nyomait látjuk. Innen szinl?n megyünk tovább, alattunk a sz?k meander kanyarog, a mennyezeten sok cseppk? van, amik er?sen tördeltek. Állócseppköveket is láthatunk az alacsony járatban. Egy nagy k?tömbön átmászva a túloldalon ismét kitágul a járat, a termet sok karbidolásnyom csúfítja. Csupán néhány métert tudunk kényelmesen sétálni aztán a Kulcslyuk nev? részhez érünk. Alul sz?k kis hasadékon tudunk továbbmenni, ami a mennyezetig felmászva egy kis átjáró után a túloldalt lemászva megkerülhet?. Fent sok retekcseppk? és kagylós oldásformák vannak. a túloldalt a Fehér cseppk? terme elnevezés? tág járat fogad. Sajnálatos módon a névadó hófehér állócseppkövet letörték és elvitték. Az aljzatot k?törmelék borítja, a falak cseppkövesek. A terem végében sz?k átbújás után a járat hamar kitágul, a falakon szép kagylós oldásokat látni. Ez a rész megint szárazabb és kevesebb a cseppk? is, az aljzaton k?törmelék és fadarabok vannak. Éles kanyar következik, ahol 1 méteres cseppk?oszlop áll, utána az agyagban kis lukak mennek az oldalfalak alá. Itt volt bal oldalon látható az ?semberi lábnyom, ami mára már nyomtalanul elt?nt. A sz?kül? járatban négykézlábra kell ereszkednünk, míg egy omladékos aljzatú terembe érünk, aminek a mennyezetén retek cseppköveket láthatunk. Ebben a teremben is található karbidolás. A terem végében felmászás következik a tetején sz?k átbújással. Jobb oldalon szép cseppk?drapériát láthatunk, a sz?kületben méteres eld?lt áll?cseppkövön kell átmászni. A rövid átbújás után egy gödör felett mászunk el, majd a túloldalt a barlang leglátványosabb állócseppköve mellett mászunk le. Innent?l a járat szépen kitágul, kényelmesen járható lesz. Bal oldalt állócseppk?, a mennyezetben 10 méteres vakkürt?t láthatunk, jobbra pedig emelked? oldalág indul, aminek a végén 3 nagyobb állócseppk? van. Itt a jobb oldalon található fülkében a mennyezet tömve van cseppk?vel és az elsz?kül? végében sok retekcseppkövet látni. Miután innen visszatértünk, tovább a tág járatban állócseppköveket, lefolyásokat, retekcseppköveket találunk. Az utolsó teremben k?törmelékes, humuszos lejt? van, itt az emelked? járatban még mintegy 10 métert fel tudunk mászni az omladékos végpontig, ahol már gyökerek lógnak be és érezhet?en melegebb van. Itt kevés száraz montmilch is borítja a falakat. A teremben vendégkönyv, valamint kialakított karbidolóhely van, ami nem indokolt ebben a barlangban. A barlangot, bár a vandalizmus jelent?s károkat okozott még nem tették tönkre teljesen, további megóvása miel?bbi feladat kell hogy legyen.

Pin It

Comments powered by CComment

Kategória: