Gondolatok a Grand Combinról

Csúcsmászás a hegy északnyugati falán

írta: Deák István

Vannak hegyek, melyek megmászása sok időre nyomot hagy bennünk. Számomra a Grand Combin is ilyen. A hegy 4314 méter magas, markánsan kiemelkedő tömbje először a Mont Blanc felé utazás közben, az olasz autópályáról hívta fel figyelmemet. Az első megjelenés markánssága a hegy mászásakor is jelen van: a menedékház megközelítése és főleg maga a csúcsmászás is komoly túra. A Combin tájképileg is csodálatos helyen fekszik: a Mont Blanc Csoport és Pennini Alpok között, így – főleg a hegy csúcsáról, ahonnan kitárul a teljes panoráma – csodálatos tájképi élményben lehet részünk.

Első nap a Pireneusokban, bemutatkozik nekünk a Posets

2014-07-22, 11 túranap

A kempingben lévő kantinban, többnyire csak szeszes italok, és gyári hulladékkaják voltak kaphatóak. Nem a mi szánk íze szerint készült, de őszintén, már a lelkünket eladtuk volna 1-2 friss sütiért, amit pár pehely könnyű csokis croissant testesített meg. Az Estos-völgyben indultunk, ahol tegnap pihentem. A patak fölött egy korábbi lavinából maradt, félig összedőlt hóhíd olvadozik, még romjaiban is látványos, fölötte kis mesterséges tóval. A völgy zöld legelője hosszan kígyózik egyre följebb, úgy 1500 m-en járhattunk, amikor kinyílt, és láthattuk több kilométeres hosszban a főgerincet. Ez egyúttal a Francia határ is, és 2800-3200 m-es csúcsokat hordozó lánchegység. Ettől délre több külön önálló hegység is található, teljes egészében Spanyol területen. Ilyen a miénk, a Posets is, de a leszavazott Perdido, és a legmagasabb csúcsú Aneto is. Szerencsére nem kellett Francia területre lépni. Egy réten népes csoport, látszik, hogy ott táboroztak. Itt halad a GR11 hosszútávú trekking út, ezért jók a jelzések, és az út is. A sárga S3 út leágazásánál vége a szép világnak, és a meredek hegyoldalon csak pár áfonyabokor nyújtott vigaszt azért az 500 méter szintkülönbségért, amit az Ibonet de Bastisilles, és a még magasabban lévő Ibones d’ Escarpinasa tavak eléréséért kellett megtennünk. Az erdőből kiérve igazán vad és hamisítatlan magashegyi környezetben találtuk magunkat, hófoltokkal, fűrészfogas csúcsokkal, kőfolyásokkal.

Aiguille Verte (4122 m) mászás a Moine-gerincen

Szerző: Deák István 

Az Aiguille Verte a Keleti-Mont Blanc Csoport egyik legmarkánsabb tagja olyannyira, hogy a mellette levő Grande Rocheuse és az Aiguille du Jardin bár önálló „négyezres” csúcsként vannak nyilvántartva, sokkal inkább azt a benyomást keltik, hogy a Verte mellékcsúcsai.

Gaston Rebuffat a csúccsal kapcsolatban így fogalmaz (szabad fordításban): „Az Aiguille Verte megmászása az alpinistát hegymászóvá teszi.” Magam részéről egyetértek Rebuffat szavaival. A Verte nem egy alpesi hódomb, amit egy kis meredek gleccsertúrával és némi sziklamászással „bezsebelhetünk”.

Dolomitok 2012. szeptember

A Dolomitok hegység sokunk nagy kedvence, évek óta terveztük, hogy közösen járjunk be új utakat ezek közt a szürreális, semmi másra nem hasonlító csúcsok között.

Téli Wildspitze (3770 m) mászás - avagy Wildspitze először, másodszor, harmadszor…

Téli Wildspitze (3770 m) mászás - avagy Wildspitze először, másodszor, harmadszor…

írta: Deák István

A 2010-es év januári és februári időjárása az előző évek teleihez képest nagyon bizonytalanul alakult.
A túracélpontnak kiválasztott Ötztal területére stabil, jó idős periódus január utolsó hetétől március elejéig nem volt jellemző. Az indulás pontos időpontját így nem lehetett tervezni, maximum az állandó indulásra készültséget. Emellett a lavinajelentések február elejétől erős kockázatot jeleztek, amit semmiképp nem lehetett fél vállról venni.