Amfiteátrum-barlang leírás

A 294 m hosszú és 73, 2 m mély fokozottan védett Amfiteátrum-barlang Üröm községt?l 1 km-re D-re a felhagyott Csókavár-k?fejt?ben található 180 m tszf. magasságban. A fels? triász id?szaki dachsteini mészk?ben É-i d?lés? vet?sík mentén kialakult barlang járatai levezetnek a karsztvízszintig, ahol 5 m hosszú, 0, 8 m széles tó található. A járatok formakincsét a tektonikus jelleg és keveredési korróziós oldásforma határozza meg. A barlang képz?dménygazdasága jelent?s. A falakat az alsóbb részeken korallszer? képz?dmények, borsókövek, aragonit kristály pamacsok, néhol függ?cseppkövek borítják. Csepeg? vizek a barlang középs? szintjét?l lefelé vannak, a barlang új részében vizes agyag, kisebb tócsák találhatók. A Kristály-kanyon közepénél 50 méteres mélységben kis hozamú id?szakos forrás található, ami a szálk?fal repedéséb?l tör el?. A barlangban az átlagos széndioxid koncentráció 2-4 tf %, ami id?nként a 6 %-ot is eléri. A barlang ezért fokozottan veszélyes, rosszullét esetén a mentés nagyon nehézkes. Lefelé menet gondoljunk a visszaútra is, mivel a hasadékokban ahol lefelé könnyedén lecsúsztunk felfelé igencsak küzdelmes. Mindenképpen célszer? egy karbidlámpát is levinni, mivel annak fénye figyelmeztet az esetleges veszélyre. A h?mérséklet átlagosan 12, 5°C, ami lefelé növekszik és ez is megnehezíti a közlekedést. A barlang él?világa a bejárat közvetlen közelében összpontosul. Pókok, rovarok, csigák találhatók itt. A barlang lezárása tönkrement, teljes átalakításra szorul. A barlang a 70-es években mintegy 20 méter hosszban volt ismert, 1991-ben az Acheron barlangkutató csoport 250 m hosszban tárta fel, majd további bontások után érte el a jelenlegi hosszát. A bányaudvarban nagy mennyiség? gázgyári salakot halmoztak fel, amit a szivárgó vizek a repedéseken keresztül bemosnak a barlangba. A falakon és a képz?dményeken nagy felületeken vasas szennyez?dés látható, ami egészen a karsztvízszintig lenyúlik.

Az Amfiteátrum-barlang bejárata a bányaudvar keskeny bejárati részében a bal oldali sziklafal aljában található. Természetes hasadék bejáratát – amit szép kalcittelér is jelez – beton kerettel lesz?kítették és vasajtóval lezárták. A lezárás az évek folyamán tönkrement, jelenleg az ajtó csak csukható, de nem zárható. Véleményünk szerint teljes átalakításra szorul, amit a barlang veszélyessége és képz?dménygazdagsága indokol. A lemez ajtó utáni hasadékban meredek agyagos lejt? indul lefelé, ami néhány méter után a barlang egyik legsz?kebb pontjához vezet. A 2, 5 m mély csaknem függ?leges, sz?k hasadék a testesebb barlangászokat felfelé biztosan leizzasztja. Innent?l már érezni lehet, hogy több a széndioxid, volt, hogy az öngyújtót már itt sem lehetett begyújtani. Kisebb kitágulás után újabb 2, 5 méter mély hasadékba kell lemásznunk, aminek aljából balra kisebb omladékos oldalterembe mászhatunk be, ahol sok a szemét és a falon vasas lefolyás látható. Jobbra sz?k kis hasadékban vezet tovább a járat, ami itt még por száraz. A hasadék teteje és alja is köves-agyagos álfenék, a fels? részen montmilch is megfigyelhet?, valamint néhány hajszálgyökér. A barlangban a sz?k részekre jellemz?, hogy a falak kormosak, ami a feldúsult széndioxid miatt kormozva ég? karbidlámpák miatt van. Kisebb letörés után törmelékes aljzatú kis fülkébe érünk, ahol sajnos még mindig van szemét. A mennyezetben több szép gömbüstöt is látni, amik közül az egyik kalcittelérbe oldódott. Itt a falakon boxwork, kevés borsók?, és visszaoldódott cseppk?léc látható. Innen balra lefelé már kicsit nedvesebb agyaglejt?n tudunk továbbcsúszni, míg egy 7 m mély hasadékhoz érünk. Ennek bal oldali fels? végében megint látható a vasas lefolyás, valamint szép kalcittelért láthatunk. A lefelé táguló hasadék könny? mászással járható, legfeljebb felfelé küzdelmes kicsit. Leérve a barlang legtágabb részébe érkezünk, itt 16 m hosszú a hasadék. Középen egy nagy k?tömb hívja fel magára a figyelmet, ami tulajdonképpen egy lerepedt kalcittelér darab, ha rámászunk láthatjuk honnan repedt le, itt a falon cseppk?lefolyást cseppk? léceket is látni. Ez egyben elágazási pont is.

Átmászva a k?tömbön az agyagos aljzatú hasadékban tudunk elsétálni a végéig, ahol láthatólag bontották az agyagkitöltés. A végpont el?tt nem sokkal fel tudunk mászni a jobb oldali falra egy összeagyagozott cseppk?lefolyáson, ahol néhány méterrel feljebb egy kis párkányra érünk. Innen balra 3 m hosszú, elsz?kül? bontott kis járat található, míg felfelé a hasadék lesz?külve folytatódik.

A k?tömb alatt egyenesen lefelé nagyobb k?tömbökön mászhatunk le a hasadék aljába, ahol a falat már szép üvegszer? aragonitok borítják. Itt balra sz?k átbújó vezet a további járatokba, azonban ha teljesen be szeretnénk járni a barlangot, egy kis kitér?t kell tennünk.

Visszatérve a nagy k?tömbhöz, balra sz?k bejáratú hasadék vezet egy 8 m hosszú hasadékterembe, aminek nagy részét a ferde fal uralja. Az átbújás után a falon kell lemásznunk a hasadék aljába, ahol elágazik a járat.

Balra keskeny agyaglejt? vezet a Zolás-torpantó nevezet? sz?k hasadékaknához, amin leereszkedve fedezték fel a barlang további részeit az Acheron csoport kutatói. Itt nagy felületen láthatjuk a vasas lefolyást, ami a sz?k aknán az alsóbb részekre is lejut. A teremben a ferde falon szép borsókövek, állócseppkövek, cseppk?lefolyás található, a mennyezeten borsóköves függ?cseppkövet és néhány aktív szalmacseppkövet láthatunk. A terem omladékos végén sz?k lyuk vezet tovább, talán érdemes lenne kitágítani és alaposabban megnézni a továbbvezet? sz?k részt. A terem elején lefelé megy tovább a járat ahol néhány méter után elérjük azt az elágazást, ahol becsatlakozik a rövidebb levezet? járat. Itt láthatjuk a középs? szint legszebb aragonit képz?dményeit, amik a felfedezés óta már láthatóan rongálódtak. Itt látható a képz?dményeken egy mérési pont felfestett helye és száma, aminek mérete és elhelyezése nagyfokú hozzá nem értésre, vagy gondatlanságra vall. Hasonló rongálásnak min?síthet? jelölés még több helyen el?fordul. A t?s aragonitok mellett borsóköveket is láthatunk itt amik egy részén kis cseppkövek is vannak. Tovább lefelé sz?kül a járat, k?tömbök közt kell lemásznunk balra tartva, míg egy kis hasadékba érünk, ahol balra vezet tovább a járat. A mennyezeten szép aragonitok vannak, aktív kis függ?cseppkövekkel, sajnos sok a kormozás. A hasadék aljzatán kis tócsában gy?lnek a csepeg? vizek, míg tovább a mennyezet agyagos kitöltésén fehér aragonit kiválásokat figyelhetünk meg. Egy útban lév? k?tömb után sz?k átbontott felbújás vezet abba a hasadékba, ahová a Zolás-torpantó leküzdése után jutottak a felfedez?k. Ezzel a megkerül?vel vált kényelmesebbé a barlang bejárása. A ferde falon nagy felületen látszik a vasas szennyez?dés. A hasadékban 4 méteres lemászással érjük el a barlang f? elágazási pontját.

El?ször induljunk el balra az agyagos lejt?n a barlang 1996-ban felfedezett újabb részei felé. A járat hamarosan lesz?kül és egy belógó k?él alatt kell átkúsznunk. Balra sz?k omladékos járat vezet át a Répakertbe, itt azonban nem érdemes átprésel?dnünk, mivel oda az el?bb elhagyott elágazástól kényelmesebben eljutunk majd. Ezután k?tömbök közötti átbújás következik egy kisebb hasadékba ahol a falak már igencsak nedvesek, gyakoriak a csöpögések és itt is több helyen látszik a vasas lefolyás. A Kocsonya-kamrának elnevezett hasadék jobbra lefelé néhány méter után elsz?kül, viszont a falakat szép borsókövek borítják. A továbbvezet? járatot rögtön a bebújás után balra található kis sz?kület jelenti, aminek kibontásával jutottak az újabb részekbe a kutatók. A sz?kület után sáros agyagos hasadékba jutunk. Lefelé elsz?kül? aknát nézhetünk meg, míg felfelé a csúszós falon felkapaszkodva elágazáshoz érünk.

Balra felfelé egy omladékos terembe mászhatunk fel, ahol különösebb látnivaló nincs, így ha megtekintését kihagyjuk nem sokat veszítünk.

Jobbra egy átjáró vezet tovább, majd agyagos falon kell lecsúsznunk egy aknáig. Itt már az eddig még egész tiszta overáljaink er?sen koszolódnak. A lefelé táguló akna mintegy 7 m mély és ha nem akarunk „nyakszirttravit” el?adni, nem itt próbálkozunk meg a lemenetellel. Balra sz?k hasadékon átcsúszva újabb akna fölé érünk, ami szintén az alsó járatba vezet. Ez újabb elágazási pont.

Felfelé a falra felmászva egy kis présel?dés után tágabb részbe érünk. A meredek falon nagy felületen vasas lefolyás látszik, míg a bebújásnál szép t?s aragonitokat figyelhetünk meg. A falon felmászva omladékos kis járatba jutunk, ahol jobbra egy k? felett átbújva néhány méteres agyagos omladékos kis járatot tekinthetünk meg.

Visszatérve az aknához a sz?k hasadékban 7 métert kell lemásznunk, hogy egy látványos hasadékba érjünk. A 13 m hosszú keskeny hasadékban a barlang eddigi részeinek a leglátványosabb képz?dményeit csodálhatjuk meg. A falakat dúsan borítják a fehér borsókövek, sajnos a vasas lefolyás itt is szennyezi a falakat és a képz?dményeket, valamint az agyagos aljzaton is látható. Bár 50 méter mélyen vagyunk a széndioxid itt érezhet? a legkevésbé, a karbidlámpa is szép fehér fénnyel ég. Ez az új rész végpontja, innen már csak visszafelé vezet út.

Miután visszaértünk a f? elágazási ponthoz, jobbra lefelé induljunk tovább az eleinte tág járatban. A tágulat sajnos nem sokáig tart, hamarosan lapos járatban tudunk csak lefelé csúszni. A meredek lecsúszás végén 3 méteres letörésen lemászva érünk a Répakert nevezet? részbe, ami a falakat borító szép borsóköveken n?tt répa alakú aktívan csepeg? függ?cseppkövekr?l kapta a nevét. Szalmacseppkövek, kis cseppk? lécek és fehér lefolyás díszíti még a falakat, sajnos a vasas szennyez?dés itt is jelent?s területen rontja a látványt. A csepeg? vizeket m?anyag kannákban gy?jtik itt össze. Itt jobbra találjuk a sz?k bejáratú Kristály-kanyont. A mintegy 10 m széles, 16 m mély keskeny hasadékban kapaszkodókötél könnyíti meg a közlekedést, de az akna szabadon is mászható. A hasadékban félúton meglep? módon egy kis forrás tör el? egy szálk?repedésb?l, aminek 12, 9°C-os vize kis vízeséssel ér le a kanyon aljába. Itt a hasadék bal oldalára átmászva nagyméret? oldalágat találunk, aminek elejében a barlang legszebb képz?dményeit tekinthetjük meg. A további járatba, csak nagy körültekintéssel másszunk be, de a legjobb ha ezt nem er?ltetjük, az igazi látványosság úgyis itt az elején van. A 18 m hosszú elsz?kül? hasadék vége el?tt lefelé men? sz?k aknát találunk, ahol 6 m mélyre tudunk lemászni. Lefelé tekintgetve járhatatlan hasadékot láthatunk, aminek alja 7 m mélyen van. A kutatók err?l azt írták, hogy a ledobott kövek vízbe esnek, mi azonban ilyet ott jártunkkor nem tapasztaltunk. Lemászva a Kristály-kanyon 60 m mélyen található sz?k aljába, mozgásunkkal, még a nagy óvatosság ellenére is rongáljuk a képz?dményeket, amik teljesen beborítják a falakat. Itt a leveg? h?mérséklete 13, 5°C. Balra lefelé sz?kebb akna vezet tovább lefelé, a falait borsókövek cseppkövek borítják. A forrás vize itt folyik le, így ha az aljáig le akarunk menni készüljünk fel az elázásra. A 73, 2 m mélyen található tóhoz egy igencsak sz?k hasadék vezet le, ami a testesebb barlangászokat biztosan elrettenti. Lent sem sokkal tágabb a helyzet a szabad vízfelület 5 m hosszú, de csupán 0, 8-0, 5 m széles. A vízszint 2 métert ingadozhat, a felméréskor magasan volt. A tó vize 16, 2°C a vízszintnél látszik a falakon a vasas szennyez?dés. Mivel ez a barlang végpontja a továbbiakban már „csak” a barlangból való kimászás vár ránk. Kifelé menet gondoljunk azokra a barlangkutatókra akik a nehézségeket legy?zve kutatták, felfedezték, vagy éppen térképezték a hegység egyik nehezen járható, ám szépségekkel teli barlangját.

Comments powered by CComment

Kategória: