Patakos barlangrendszer a Pilisben?

Kocsis Ákos

Bevezetés

A Pilisben mára több, részben a Visegrádi-hegység vulkáni térszíne felől táplált víznyelő és egy inaktív, magasra kiemelt patakos jelleget mutató barlangrendszer (Pilis-barlang) vált ismertté. Mindezek fölvetik azt a kérdést, hogy léteznek-e földalatti völgyként működő vízfolyásmedrek a hegység karsztos kőzettömegében, és kiléphetnek-e közvetlenül a karsztból?

A Pilis a Dunántúli-középhegység egységes karbonátos kőzettömegéhez tartozik, amely összefüggő rés- és járathálózata révén egy nagy karsztrendszert alkot, ez az ún. főkarszt. A főkarszt bakonyi részén komoly víznyelőműködés zajlik, ám ez idáig a Dunántúli-középhegységben sehol sem volt ismert rövidzár jellegő víznyelű-forrás kapcsolat (B-típusú vízrendszer). Ezért az a vélekedés alakult ki, hogy a főkarszton lévő víznyelők járatai csak a mélykarsztba vezetnek. Nemrég irodalmat találtam arról, hogy Veszprém városában a Fejes-völgyi forráscsoport zavarosodik nagy esők és hóolvadások hatására. Ez a jelenség egy főkarszton belüli víznyelős kapcsolatra utal. Így már meg is van a válasz, hogy az ország egyik legjelentősebb víznyelőjének, a Dobrának a búvópatakja hol érhet újra felszínre. A II. világháború előtt Veszprém vízellátását részben a Fejes-völgyi források biztosították, de a zavarosodás miatt többször kellett kiiktatni a használatból. Az okot nem a 6 km.-re lévő víznyelőnél, hanem helyben keresték, így a patakmeder kibetonozása és a környék vízrendezése nem oldott meg semmit. (lásd: Internet kereső: Fejes-völgyi források) Az egykori vízellátási probléma ma egy tabut dönt meg, ez azt jelenti, hogy a főkarsztban, így a Pilisben is létezhet földalatti patakmeder-hálózat a pusztán mélykarsztos kapcsolat helyett.

A Pilis-hegy körüli víznyelők és a Pilis-barlang

A Pilis-nyereg felől NY-i irányba lefolyó vizeket a Pilis-nyergi víznyelő vezeti le. Barlangját 40 m. mélységig tárták föl, azóta feltöltődött. Vízgyűjtője részben vékonyan fedett mészkőfelszín.

A Desoto-víznyelő 50 m. hosszan ismert járataihoz vezető utat omlás zárja el. Vízgyűjtőterülete nagy szintkülönbségű, de alig fedett mészkőfelszín.

A Csévi-szirti-töbör víznyelőként is értelmezhető. A Vörös-út völgye és a Pilis-hegy meredek oldala adja le ide vizét, a lejtőtörmeléken keresztül. A töbör kapcsolatos is lehet a 2012-ben 14 km. hosszban feltárt Ariadne-barlangrendszer ismeretlen részeivel. E barlang freatikus vagy termálkarsztos eredetű járataiban a 2010 májusi esőzés során patakszerű vízfolyásokat lehetett látni.

A Pilis-barlang alaprajzát vagy hosszmetszetét tanulmányozva azonnal látszik a különbség a freatikus vagy termálkarsztos járatrendszerekhez képest. Térbeli labirintus helyett elágazások nélküli, közel horizontális futású folyosó látható. Hiányoznak az üstszerű formák is. Mindez a patakmeder-jelleget mutatja, bizonyítva, hogy ha a régmúltban is, de volt földalatti völgy a Pilisben. Mára a barlang több száz méterrel került a karsztvíz szintje fölé.

A Szopláki-ördöglyuk a Pilis és a Visegrádi-hegység határvonalánál nyílik. Ezért korábban jelentős víznyelőként funkcionálhatott, levezetve a vulkáni felszínről lefolyó vizet is. A barlangon belül legömbölyített kavicsok jelzik az egykori patakot. A völgy időközben mélyebbre vágódott a barlang bejárata előtt, így a víz most a felszínen folyik tovább, de nem messze elszivárog a karsztba. A völgy barlanggal szemközti oldalában egy kisebb víznyelő lép működésbe csapadékos időben vagy hóolvadáskor.

További karsztmélyedések ismertek Kétbükkfanyereg közelében, Feketekőnél, Nagyszoplak mellett és a Borostás-hegyen, de hidrológiai szempontból jelentéktelenek.

A Hosszú-hegy körüli víznyelők

A Pilisszentkereszti-szurdok víznyelőit a Visegrádi-hegység felől érkező Dera-patak alakította ki. Jelenleg 3 objektum ismert, egy további, több irodalmi említéssel is rendelkező víznyelőbarlang felderítése eddig sikertelen maradt. Az évszázadokon keresztül folytatott mészégetés (kőbányászat, a völgytalpat vastagon borító salak, meddő) következtében további víznyelők is eltűnhettek. 2010-ben mindebből csak egy barlangindikáció látszódott, ám előtte a patak egyetlen ponton nyelődött el kis vízhozam esetén. Mivel az árvizek túlfolynak e ponton, nem tűnt érdekesnek. Egy közeli barlang kutatógárdája – beleunva feltárásuk sikertelenségébe – új lehetőség után nézve kiment erre a helyszínre is. Amikor egy követ emeltek föl az elnyelődés mellett, huzatoló nyílásra bukkantak. Ezen keresztül a Pilisszentkereszti II. sz. víznyelőbarlang kb. 60-80 m. mélységű járataiba sikerült lehatolni, ahol egy tágas aknában az ország egyik legnagyobb barlangi vízesése látható. Teljesen akkor sem szűnik meg, amikor a patakot a felszínen elterelik. A barlang egyértelműen víznyelő jellegű, a freatikus vagy termálkarsztos üregrendszerek ismérvei teljesen hiányoznak. Ha sikerülne továbbjutni, akár fejlett földalatti völgyhálózatban folytatódna a továbbvezető út. Ezt a vízgyűjtőterület nagy kiterjedése, szintkülönbsége, a vulkáni térszínről állandóan érkező víz mind alátámasztja. A nagy barlangjáratok esetleg a már eltűnt víznyelők alól indulhatnak, azok elérése eredményezné az igazi felfedezést. Időközben szintén a patakmederben sikerült a Pilisszentkereszti III. sz. víznyelőbarlangot feltárni, egyelőre 10 m. mélységig. Végénél csak kövek torlaszolják el a továbbvezető utat, ahol szintén jól érezhető a huzat. Az ős-nyelőnek elnevezett barlangindikációban is már több emeletnyit lehet lemászni.        

A csobánkai Macska-barlang első pillantásra egy látványos víznyelő. Vízgyűjtője jelentős, de az részben nyílt karszt, a Visegrádi-hegység vulkáni térszínére sem terjed ki. A barlang freatikus vagy termálkarsztos jellegű, a víznyelést csak a bemosott hordalék mutatja, eltakarva cseppköves, borsóköves falfelületet is. Ez az árvízi visszaduzzadásokkal együtt bizonyítja, hogy az akkumláció már az ismert barlangrészben zajlik. Egy közelmúltbeli völgytalpi felnyílással állhatunk szemben, ahol a víz nem talált magának hordalék továbbítására is megfelelő utat. Így az üregrendszer nem alakul át víznyelőbarlanggá, helyette megszűnik.

A Kevély-hegycsoport víznyelői

Az Oszoly lábánál, a csobánkai Margitligeti-átjáróban a Dera-patak rátáplálhatott a karsztra, esetleg víznyelőn keresztül. Erre utal az, hogy a mészkőtérszínen áthaladó mederszakaszt leszigetelték (csak azon a részen). Feltehetően a vízmű a közeli karsztkútját akarta így védeni a Dera szennyezett vizétől, de információkat erről nem sikerült szerezni.

A Derának Pomázon, a cigánytelepnél is létezhetett víznyelő(csoportja), ezt a patak fölötti fennsík oldalában fölfedezett Felső-barlang igazolja. Freatikus vagy termálkarsztos járatai 50 m. mélyre, a patak szintje alá nyúlnak, ahol már földalatti meder látható legömbölyített kavicsokkal. Amikor e víznyelő(csoport) aktív volt, óriási vízgyűjtővel rendelkezett. E vízgyűjtő része volt a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, a Dobogókő is, amikor a pilisszentkereszti vagy más víznyelők területéből nem vettek el. A Dera akár még a történelmi időkben is a karsztba léphetett, míg víznyelőjét vagy víznyelőit inaktivizálták. Ez a beavatkozás akár a földek öntözése érdekében is elképzelhető. Nem lehetetlen az elnyelődött Dera Pomázon belüli felszínre lépése sem, bár ennek esélyét csökkenti, hogy a térszín legalább 20 méterrel van magasabban a Dunához képest. A fennsíkon nyíló, patakhordalékkal nagyrészt feltöltött Amazonok-barlang ma már jóval a Dera szintje fölött van. Ez a régmúltban is fennálló víznyelést támasztja alá.

Az Ürömi-víznyelő már a Csillaghegyi Strand egykori forráscsoportjának (ma kutak) közelében helyezkedik el. Tipikus vakvölgy jelleget mutat, a nyelőszáj lefolyástalan terület alján nyílik. Mindez a fokozott védelem ellenére ipari üzemek közé került, nagyrészt feltöltötték. Vizet 1 km2 kiterjedésű agyagtérszínről kap. Az alatta húzódó barlang tisztán víznyelő jellegű, míg a környéken csak termálkarsztos járatrendszerek ismertek (Csókavári-kőfejtő, Róka-hegyi-barlang, stb.). A természeti értékek szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró területet sikerült teljesen tönkretenni: belterületbe vonás, lakóparkok, ipari övezet, veszélyes és egyéb hulladékok lerakása, stb. Mindennek eredménye többek közt az ürömi ciánkatasztrófa. Elhárítása csak részleges: a barlangjáratokban maradt ismeretlen mennyiségű toxikus gázgyári massza tovább mérgezi a karsztvízrendszert.

A víznyelőkben eltűnő víz lehetséges útja

A veszprémi rövidzár jellegű víznyelő-forrás kapcsolat alapján a főkarsztban máshol, így a Pilisben is feltételezhető B-típusú vízrendszer a hozzá tartozó patakos barlanggal. Vizének felszínre lépési helyét illetően azonban csak bizonytalan feltételezéseket lehet tenni.

A karsztvízszinttérképen látható (1. ábra), hogy a Bakony centruma és a Budapesti Termálkarszt közt egy „karsztvízlejtő” van, a Pilis belsejében is ez határozza meg a víz útját. A közbülső megcsapolások (a Pilis esetében Esztergom) azonban lokálisan módosítják az áramlás irányát. Mivel a Duna a hegység ÉNY-i végénél pár méterrel magasabban folyik, mint Budapestnél, ugyanitt a Gerecse felől vízátadás van, ezért a Pilis legmagasabb karsztvízszintje is az ÉNY-i részen várható. A tetőzés fölött lévő pilis-hegyi víznyelők vize bármelyik irányba folyhat, de Pilisszentkereszttől már egyértelműen DK felé tarthat az áramlás. Így a többi, már jelentősebb víznyelő búvópatakja Csobánka-Pomáz-Óbuda felé veheti útját. A Pilis-hegy-Hosszúhegy és Hosszúhegy-Kevély-csoport közt is szabadfelszínű karsztvízszinttel rendelkező kapcsolat van. A csillaghegyi források felé viszont csak karsztvízszint alatti felszínű mészkőblokkokon keresztül vezetne a további út. Ide szifonjáratokat kellene elképzelni a földtani térképek és szelvények szerint. Másik lehetőség, hogy a Dera-patak karsztba jutó része Pomázon tér vissza felszínen maradt ágához a karsztvíz emberi beavatkozástól mentes szintje esetében. A legalsó fekvésű pomázi barlangjáratok ekkor szintén szifonként működnének. Ez az elképzelés sem biztos, mert Pomázon a karszt a legmélyebb ponton is 20-25 méterrel magasabban érintkezik a felszínnel, mint a Duna szintje.

Kocsis Ákos

Felhasznált irodalom:

Veszprém város vízellátásának története – varoshaza.vein.hu/ikta4/web/nyito.html

Fotók és térképek a galériában

Comments powered by CComment

Kategória: