Soproni Péter

Soproni Péter

Tinédzser éveimtől sokat jártam, járom a Budapest környéki hegységeket, a Budai-hegységet, a Pilist és a Börzsönyt, de természetesen a távolabbi régiókba is el-elkalandozom. Emellett mindig érdekelt az újnak, az eddig ismeretlennek a felfedezése, felkutatása, megismerése. Diplomám megszerzése után ez utóbbi miatt kezdtem PhD tanulmányaimban.
Első barlang látogatásomat a Ferenc-hegyi-barlangban tettem. Halálosan fáradtan, mégis jó érzésekkel távoztam onnan. 2012-ben egy barátomból szereztem tudomást az Ariadne Egyesület által szervezett tanfolyamról, amire jelentkeztem. A tanfolyamon életre szóló élményekkel gazdagodtam, megismerkedtem a barlangászat és a barlangkutatás alapjaival.
2013 tavaszán-nyarán egy baleset miatt mintegy fél évre eltiltottak minden sporttevékenység végzésétől. A kényszerű pihenő után alig vártam, hogy mikor térhetek vissza a barlangászathoz. Innen tudtam, hogy a barlangászat egyértelműen az életem részévé vált. Mind a mai napig nem értem, hogy mi fogott meg a barlangászatban. Miért szeretek a sötétben és hidegben kúszni, mászni, egy bontáson nehéz vödröket adogatni vagy éppen követ kézzel és kalapáccsal csépelni. Mégis a jó társaság, a folyamatos új kihívások, a barlang különleges csendje és békeje, valamint a mélység rejtett szépségei mindig vissza vonzanak.
2014-ben az Ariadne Egyesület tagja lettem és letettem az előző évben a sérülés miatt elmaradt vizsgát a TBE tanfolyamának keretei között, valamint PhD címet szereztem.
Rendszeresen járok edző túrákra a TBE-vel és a Barlangjárók Baráti Társaságával.
Sajnos kutató munkát az egyetemen már alig végzek, de mindig várom a következő bontó napot. A barlangkutatásban megtaláltam két fiatalkori érdeklődésem 'házasságát': a természetjárása és a felfedezés.

Dátum

2018. július 11.

Címkék

tag