Felfedezés a Leány-barlangban

2012. május 13.

Vasárnap egy több mint 10 éve elkezdett, sokáig felhagyott bontás váratlan sikert hozott. Az egész napos agyagbontás végén sikerült az ellaposodó végponton túljutni és 70 méter új részt találni. Az új szakasz főbb látványossága egy 15 méter hosszú, 4-5 méter széles és 6-8 méter magas terem, amelyben két ikerszerű cseppkőoszlop is látható, az aljzaton pedig sárga cseppköves kis meder kanyarog. További érdekessége a járatnak, hogy a terem végében egy 2 méter átmérőjű, több mint 2 méter mély agyagtölcsér található. Aljában kis luk nyílik a kövek között, majd próbabontás után kiderül, tovább lehet-e itt jutni. Felderítésre vár még két kürtő és egy szűkebb oldalág vége is.

Egyébként ezt a járatot is a denevéreknek köszönhetjük, mivel magára a bontási helyre is egy denevér hívta fel a figyelmünket. Térképezés közben, mintha csak a földből bújt volna elő, egy denevér röppent elénk. Egész közel repült az arcunkhoz, majd vissza egy jellegtelen agyagdombhoz. Ezt kétszer megismételte, aztán úgy látszott, eltűnt az agyagban. Mikor kíváncsian közelebbről is megnéztük a helyet, az agyagban egy pici lukat fedeztünk fel. Ha nem láttuk volna, hogy ott tűnik el a denevér, ezt a helyet sosem találjuk meg, hiszen semmi egyéb jel nem mutatta, hogy az agyag alatt tovább folytatódik a barlang.

Kovács Richárd

Pin It

100 éves a Csévi-szirtek barlangjainak kutatása

2012. április 4.

Éppen idén 100 éve, hogy Bekey Imre Gábor ajánlására Bella Lajos vezetésével ásatásokat végeztek a Leány- illetve a Legény-barlang előcsarnokaiban. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a két barlang feltáró kutatása is. Az a kutatás, ami kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is zajlik, s melynek napjainkban igazi aranykorát éljük. Tisztelettel adózva a nagy elődök előtt lent olvasható Kadic Ottokár írása a kezdetekről.

1Barlangkutatás I. kötet 2. füzet 1913.

Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről.

Írta: Kadic Ottokár dr.

(71-72. oldal részlet)

 6. A Legény-barlang felásatásának eredménye. A Bizottság megalakulása óta minden évben a budai és pilisi barlangok átkutatását is munkatervébe felvette. Sajnos kellő támogatás hiányában e barlangok tanulmányozása mindig elmaradt. Végre ebben az évben alkalom nyílt, hogy a Pilis-hegység egynéhány barlangjában a kutatást megkezdhettük. Kutatás történt a pilisszentléleki Legény-barlangban és a mellette levő Leány-barlangban, a csobánkai Kiskevélyi-barlangban, a pilisszántói Orosdi kőfülkében és a bajóti Öregkő-barlangban.

2A Legény-barlangra BEKEY IMRE GÁBOR tagtársunk figyelmeztette a kutatókat, akik még 1911. évben a barlangot felkeresték és ajánlották. A Bizottság e barlang felásatását, elvállalva az ásatások vezetésével BELLA LAJOS bizottsági tagot és előadót bízta meg.

A Legény-barlang Pilisszentlélek (Esztergom-vm.) község határában a Pilishegy nyugati lejtőjén van. Hatalmas nyílása 22, 5 m hosszú, átlag 6 m széles és 4 m magas csarnokba vezet. A csarnok végén szűk nyíláson hason csúszva egy belső szűk magas repedésszerű üregbe lehet jutni. Az ásatás kizárólag a külső csarnokszerű üregben történt.

A külső üregét vörös terra rossa szerű agyag és mészkőtörmelék tölti ki, mely lerakódás vastagságát, minthogy a barlang fenekét még nem értük el, nem tudjuk. Ezt a vörös agyagot fekete és szürke humusz födi. A lerakódás diluviális részében mind eddig csak a bejáratban lévő sárga agyagban találtunk néhány fosszilis csontot, az üreg belsejében képződött vörös agyag teljesen meddő. Annál gazdagabb volt az alluviális humusztakaró, amely csak a bejárásban volt vastagabb, a barlang belsejében hátrafelé kivékonyodik.

Konyhahulladékon és embercsontokon kívül a barlang bejáratában lerakódott humuszban a kutatók vékony, lencseszerűen telepedett rétegre akadtak, mely tele volt recens mikro faunával, apró rágcsálókkal és madárcsontokkal. Igen becses a kiásott archeológiai anyag is. BELLA LAJOS szerint az itt talált emlékek a neolit, a bronz, a hallstatti és a középkori ember kultúráját képviselik. Legtovább a hallstatti ember tartózkodott ebben a barlangban, amit e kor számtalan cserépedény töredékei bizonyítanak.

7. A Leány-barlang felásatásának eredménye. A Legény-barlang tőszomszédságában egy másik névtelen barlang van, amelyet TIRTS REZSŐ tagtársunk Leány-barlangnak nevezett el. A barlang tág nyílása kisebbszerű csarnokba vezet. amelyből egy hátulsó szűk lyukon a barlangnak eddig még fel nem mért és le nem írt többágú belső üregbe lehet jutni.

A barlang elülső ürege agyaggal és törmelékkel van kitöltve, amelyet azonban a kincsásók jórészt megbolygattak.

A Legény-barlang felásatásának befejezése után, sőt annak kutatásával párhuzamosan BELLA LAJOS a Leány-barlangban is végzett ásatást. Az ásatás mindenekelőtt a kincsásóktól kivetett anyag átkeresésére terjedt ki, azután pedig az érintetlen rétegekre került sor. Az ásatás eredménye hasonló a Legény-barlangban elért eredményekhez.

Az itt ismertetett két barlang kutatása f. é. május hó 5-től 25-ig tartott s 1350 kor. költségbe került, mely összeget ZICHY JÁNOS, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr Ő Excellenciája az Országos Régészeti és Embertani Társulat útján tárcájából volt kegyes adományozni; kegyes adományát ezen a helyen is a legjobban köszönjük. Köszönettel tartozunk TIRTS REZSŐ és BEKEY IMRE GÁBOR tagtársainknak is, akik a fenti adomány kieszközlése körül fáradoztak és kutató tagtársainkat állandóan támogatni szíveskedtek.

Az ásatást mind a két barlangban, különösen a Leány-barlangban, folytatni kellene.

Pin It