Sikerrel lezajlott az 56. Barlangnap Klastrompusztán.

2012. június 26.
A június 21-24-i hétvégén megtartott rendezvénynek összesen 260 regisztrált résztvevője volt, ebből 99 volt MKBT tag, 143 pedig nem MKBT tag és 18 gyerek (14 év alatti).
A 16-féle barlangban/útvonalon vezetett összesen 99 barlangtúrán 609 regisztráció történt, és a tapasztalat szerint a regisztráltak túlnyomó többsége valóban ott is volt a túrán. A legkapósabbak természetesen az átmenőtúrák és a Vacska-túrák voltak, de sokan (70-en) vállalták az Ajándék-barlanghoz való felcaplatást, és még az Indikációs-barlangban is összesározódott 11 túrázó. A legforgalmasabb nap a szombat volt 282 regisztrálóval, vasárnap 203-an, pénteken pedig 124-en túráztak. Szombaton a Legénybarlang híres-hírhedt Betyár-lyuk nevű csarnokában rendeztük a szűkület versenyt 17 súlyosan elhízott résztvevővel. A szabály szerint három próbálkozás közül a legjobb ideje
számított. A dobogósok eredményei:
1. Horváth Anita 20:62 mp.
2. Szalay Veronika 22:96 mp.
3. Losonczi Gábor 24:72 mp.
Gratulálunk!
A nyereményeket az explo.hu webáruház, a Barlangtani Osztály, és az Ariadne
Egyesület biztosította.
A rekorddöntésre beígért láda sörök (egyelőre) nem kerültek kiosztásra, tekintve, hogy a hivatalos rekord per pillanat a Kovács Richárd (Ricsi) által elért 11,5 mp, de az eredmények tükrében szorgalmas gyakorlással ez még megdönthetőnek tűnik.
Mindenkinek köszönjük a részvételt, az elismeréseket és az építőjellegű kritikákat is!

Surányi Gergely

2012. május 13.

Vasárnap egy több mint 10 éve elkezdett, sokáig felhagyott bontás váratlan sikert hozott. Az egész napos agyagbontás végén sikerült az ellaposodó végponton túljutni és 70 méter új részt találni. Az új szakasz főbb látványossága egy 15 méter hosszú, 4-5 méter széles és 6-8 méter magas terem, amelyben két ikerszerű cseppkőoszlop is látható, az aljzaton pedig sárga cseppköves kis meder kanyarog. További érdekessége a járatnak, hogy a terem végében egy 2 méter átmérőjű, több mint 2 méter mély agyagtölcsér található. Aljában kis luk nyílik a kövek között, majd próbabontás után kiderül, tovább lehet-e itt jutni. Felderítésre vár még két kürtő és egy szűkebb oldalág vége is.

Egyébként ezt a járatot is a denevéreknek köszönhetjük, mivel magára a bontási helyre is egy denevér hívta fel a figyelmünket. Térképezés közben, mintha csak a földből bújt volna elő, egy denevér röppent elénk. Egész közel repült az arcunkhoz, majd vissza egy jellegtelen agyagdombhoz. Ezt kétszer megismételte, aztán úgy látszott, eltűnt az agyagban. Mikor kíváncsian közelebbről is megnéztük a helyet, az agyagban egy pici lukat fedeztünk fel. Ha nem láttuk volna, hogy ott tűnik el a denevér, ezt a helyet sosem találjuk meg, hiszen semmi egyéb jel nem mutatta, hogy az agyag alatt tovább folytatódik a barlang.

Kovács Richárd

2012. április 4.

Éppen idén 100 éve, hogy Bekey Imre Gábor ajánlására Bella Lajos vezetésével ásatásokat végeztek a Leány- illetve a Legény-barlang előcsarnokaiban. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a két barlang feltáró kutatása is. Az a kutatás, ami kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is zajlik, s melynek napjainkban igazi aranykorát éljük. Tisztelettel adózva a nagy elődök előtt lent olvasható Kadic Ottokár írása a kezdetekről.

Barlangkutatás I. kötet 2. füzet 1913.

Jelentés a Barlangkutató Bizottságnak 1912. évi működéséről.

Írta: Kadic Ottokár dr.

(71-72. oldal részlet)

 6. A Legény-barlang felásatásának eredménye. A Bizottság megalakulása óta minden évben a budai és pilisi barlangok átkutatását is munkatervébe felvette. Sajnos kellő támogatás hiányában e barlangok tanulmányozása mindig elmaradt. Végre ebben az évben alkalom nyílt, hogy a Pilis-hegység egynéhány barlangjában a kutatást megkezdhettük. Kutatás történt a pilisszentléleki Legény-barlangban és a mellette levő Leány-barlangban, a csobánkai Kiskevélyi-barlangban, a pilisszántói Orosdi kőfülkében és a bajóti Öregkő-barlangban.

A Legény-barlangra BEKEY IMRE GÁBOR tagtársunk figyelmeztette a kutatókat, akik még 1911. évben a barlangot felkeresték és ajánlották. A Bizottság e barlang felásatását, elvállalva az ásatások vezetésével BELLA LAJOS bizottsági tagot és előadót bízta meg.

A Legény-barlang Pilisszentlélek (Esztergom-vm.) község határában a Pilishegy nyugati lejtőjén van. Hatalmas nyílása 22, 5 m hosszú, átlag 6 m széles és 4 m magas csarnokba vezet. A csarnok végén szűk nyíláson hason csúszva egy belső szűk magas repedésszerű üregbe lehet jutni. Az ásatás kizárólag a külső csarnokszerű üregben történt.

A külső üregét vörös terra rossa szerű agyag és mészkőtörmelék tölti ki, mely lerakódás vastagságát, minthogy a barlang fenekét még nem értük el, nem tudjuk. Ezt a vörös agyagot fekete és szürke humusz födi. A lerakódás diluviális részében mind eddig csak a bejáratban lévő sárga agyagban találtunk néhány fosszilis csontot, az üreg belsejében képződött vörös agyag teljesen meddő. Annál gazdagabb volt az alluviális humusztakaró, amely csak a bejárásban volt vastagabb, a barlang belsejében hátrafelé kivékonyodik.

Konyhahulladékon és embercsontokon kívül a barlang bejáratában lerakódott humuszban a kutatók vékony, lencseszerűen telepedett rétegre akadtak, mely tele volt recens mikro faunával, apró rágcsálókkal és madárcsontokkal. Igen becses a kiásott archeológiai anyag is. BELLA LAJOS szerint az itt talált emlékek a neolit, a bronz, a hallstatti és a középkori ember kultúráját képviselik. Legtovább a hallstatti ember tartózkodott ebben a barlangban, amit e kor számtalan cserépedény töredékei bizonyítanak.

7. A Leány-barlang felásatásának eredménye. A Legény-barlang tőszomszédságában egy másik névtelen barlang van, amelyet TIRTS REZSŐ tagtársunk Leány-barlangnak nevezett el. A barlang tág nyílása kisebbszerű csarnokba vezet. amelyből egy hátulsó szűk lyukon a barlangnak eddig még fel nem mért és le nem írt többágú belső üregbe lehet jutni.

A barlang elülső ürege agyaggal és törmelékkel van kitöltve, amelyet azonban a kincsásók jórészt megbolygattak.

A Legény-barlang felásatásának befejezése után, sőt annak kutatásával párhuzamosan BELLA LAJOS a Leány-barlangban is végzett ásatást. Az ásatás mindenekelőtt a kincsásóktól kivetett anyag átkeresésére terjedt ki, azután pedig az érintetlen rétegekre került sor. Az ásatás eredménye hasonló a Legény-barlangban elért eredményekhez.

Az itt ismertetett két barlang kutatása f. é. május hó 5-től 25-ig tartott s 1350 kor. költségbe került, mely összeget ZICHY JÁNOS, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr Ő Excellenciája az Országos Régészeti és Embertani Társulat útján tárcájából volt kegyes adományozni; kegyes adományát ezen a helyen is a legjobban köszönjük. Köszönettel tartozunk TIRTS REZSŐ és BEKEY IMRE GÁBOR tagtársainknak is, akik a fenti adomány kieszközlése körül fáradoztak és kutató tagtársainkat állandóan támogatni szíveskedtek.

Az ásatást mind a két barlangban, különösen a Leány-barlangban, folytatni kellene.

Az Ariadne-barlangrendszer hossza 13100 méterre nőtt...

2012. január 2.

A 2011-es évben 102 napot kutattunk a Csévi-szirteken. Összesen több mint 1300 méter új részt fedeztünk fel. Legnagyobb eredményünk a Legény-barlangban található Denevér-ág felfedezése volt, ahol a belyukadás után 1 kilométer szabad járat várt ránk, igazán különleges képződményekkel. Itt sikerült egy újabb átjárót nyitni a Legény-barlangból a Vacska-barlangba. Az Ariadne-barlangrendszer hossza 13100 méterre nőtt, míg a szirteken található barlangok összes hossza elérte a 15 kilométert.

Kovács Richárd

2011. november 1.

23 méter hosszan bontottuk át magunkat az Ajándék-barlang egyik végpontját jelentő omladékzónán, mire végre szálkőjáratba értünk.

A denevérek kijelölésén kívül semmilyen támpontunk nem volt, sőt magát a bontást is csak amiatt kezdtük meg. Bíztunk benne, hogy mint eddig minden alkalommal, a denevérek most is jó irányba vezetnek minket. Nem is csalódtunk.

150 méter, cseppkövekben gazdag, néhol látványosan oldott, mélybe vezető járatot tártunk fel. Ami azonban még ennél is fontosabb, megtaláltuk a fő huzatirányt, amit eddig a barlang hatalmas omladékaiban éveken át hiába kerestünk. Reményeink szerint ez a járatrész fog bevezetni minket az Ariadne-barlangrendszerbe, csak követnünk kell a denevérek útvonalát, hiszen ők tudják csak igazán, merre vannak a legnagyobb barlangjáratok.

Kovács Richárd

20 éve 1991. április 4-én kezdtük meg a kutatásokat a Csévi-szirteken.

Addig 17 barlang volt ismert összesen 1540 méter járathosszal. (Ez az érték utólag a pontos térkép elkészültekor derült ki, a becsült hossz, csak 700 méter volt.)

Jelenleg 51 barlangot ismerünk 14800 méter összhosszban. Az 51 barlang közül két kisebb, valamint öt nagy barlangot kötöttünk össze.
Három barlang fokozottan védett, kettő megkülönböztetett védettségű és három régészetileg is védett. Két barlang jelentős denevér telelő hely.

Itt található az ország harmadik leghosszabb és egyben  harmadik legmélyebb barlangja az Ariadne-barlangrendszer. Hossz: 13000m Vertikális kiterjedés: 203 m Ebben láthatóak a Dunántúl legnagyobb cseppkőoszlopai és barlangtermei.

1138 kutatási nap alatt 13200 méter barlangjáratot fedeztünk fel, de természetesen nem csak a feltáró kutatásokkal foglalkoztunk.

- 12000 méter barlangjáratról készült poligonfelmérés, 5000 méterről részletes barlangtérkép.
- Fotó és videódokumentációkat készítettünk.
- Jelentős energiát fordítottunk barlangvédelemre. (lezárások, útvonal kijelölések, kiépítések)
- Tudományos vizsgálatokat végeztünk. (geofizikai- hőmérséklet- radon mérések, denevér számlálások, átfogó geológiai vizsgálatok, gáznyomjelzéses vizsgálat, hőkamerás kísérletek)

Eredményeink elismeréseként kétszer kaptunk Vass Imre emléklapot. A Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázaton pedig háromszor is első helyezést értünk el.

Kovács Richárd

Az Ariadne-barlangrendszer hossza ezzel a felfedezéssel eléri a 13 kilométert...

2011. március 10.

A denevérek “útmutatását” követve néhány napos bontással 1 kilométer hosszúságú, 85 méter szintkülönbségű, nagyrészt tágas, kényelmesen járható új részt sikerült felfedeznünk. A járatokban nagy mennyiségben, néhol dombokban áll a guanó. A falak látványosan oldottak, több helyen teljesen fehérek. A barlangrendszerben máshol is előforduló cseppkőképződmények mellett a járatok alsó részét pilisi viszonylatban egyedülálló képződmények borítják.

Az új rész kezdete egy 10 méter hosszan lefelé tartó csőjárat, ami nagy meglepetésünkre egy 20 méteres aknába torkollott. A felső ferde 10 méter után egy nagy terem mennyezetében  találtuk magunkat. Innen 10 méter szabad ereszkedés vezetett az aljáig, ahonnan már 5-10 méter széles folyosóban sétálhattunk tovább.

Régen komoly denevértanya lehetett a hely, mivel mindent guanó borít, valahol dombokat alkot, míg máshol már agyagréteg vonta be a felszínét. Rögtön kijelöltük a járóútvonalakat, hogy csak ott tapossuk össze az aljzatot, ahol az a továbbjutáshoz szükséges. Így a folyosók és termek nagy része teljesen érintetlen marad. Első alkalommal csak a kényelmesebb  részeket tudtuk felderíteni, további két nap kellett a szabad járatok teljes bejárásához.

Találtunk egy eddig csak patakos barlangokban látott tetarátamedencés lefolyást, amihez fogható itthon csak Aggteleken van. A 16 m hosszú, 8 méteres szintkülönbség? és 2-6 méter széles képződményen  megtalálásakor még folyt a a víz, következő hétre azonban teljesen kiszáradt. Ennek aljától egy gödörből 65 méternyi járatot találtunk, amit aljzatától a mennyezetéig gömbös képz?dmények borítanak. Néhol tömött szőlőfürtökként, máshol különálló gömbökként. Itt található egy guanó által színezett cseppkőlefolyás, mellette cseppkővel bevont denevér koponyák, csontok láthatók. A csak zokniban és aláöltözetben járható részek országos szinten is különlegességnek számítanak.

Az Ariadne-barlangrendszer hossza ezzel a felfedezéssel eléri a 13 kilométert.

Kovács Richárd

2011. február 17.

A Vacska-barlang térképezése közben egy kürtő kimászásával látványosan cseppköves szakaszba jutottunk. A sok fotótéma miatt kapta ez a rész a Fényképész-ág nevet.  A végponti hasadék továbbkutatása, még nagy jelentőségű lehet. A további kutatását a nehéz megközelíthetőség és a bejárattól való nagy távolság hátráltatja. Az Ariadne-barlangrendszer hossza ezzel a felfedezéssel elérte a 12 kilométert.

Kovács Richárd

2010. november 20.

Az ARIADNE Egyesület és a Szent Özséb Csoport közös pályázata a 2009-as év feltáró és tudományos kutatásairól a Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázaton I. helyezést ért el. Az értékelés alább olvasható.

CSOPORT KATEGÓRIA

I. díj

Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület és Szent Özséb Barlangkutató Csoport (89 pont)

A két kollektíva közös Évkönyve a Csévi-szirtek barlangjaiban 2009-ben végzett, kiemelkedő sikereket hozó kutatómunka magas színvonalú ismertetése. A Vacska-Rejtekút-rendszerben több mint 3700 m, az Ajándék-barlangban pedig 150 m új járat megismerését eredményező feltáró munka bemutatása a kutatási napló és az élménybeszámoló sajátos és olvasmányos keveréke, amit gazdag és kiváló minőségű fotódokumentáció kísér; az új barlangszakaszok átfogó szpeleológiai jellemzésének hiánya azonban némileg csökkenti a pályamunka szakmai értékét. A tudományos tevékenységük keretében végzett légnyomjelzéses és geoelektromos vizsgálatok példamutatóan tudatos és célorientált kutatómunkáról tanúskodnak, amelyek eredményei remélhetőleg a közeljövő újabb feltárásaiban is tükröződnek majd.

2010.12.12-én  hosszas bontás után sikerült összekötni a Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszert a Vacska-Rejtekút-barlangrendszerrel.
11700 méteres hosszával és 203 méteres mélységével jelenleg ez az ország harmadik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.
Az összekötés résztvevői: Csereklye Mónika, Erdélyi Balázs, Hegyessy Tamás, Kocsis Ákos, Kovács Ádám, Kovács Jenő, Kovács Richárd, Krekk Ivett, Slíz György, Surányi Gergely, Szabó Fruzsina. A mostani résztvevők mellett természetesen a másfél évnyi próbálkozások és bontások során még sokan segítették a munkát.

Kicsit bővebben az összekötésről:

2009 márciusában mikor a Vacska-barlang nagy termeit és hasadékait találtuk, felfigyeltünk egy huzatoló járatra ami mint a térkép alapján kiderült 17 méterre közelítette meg a Legény-barlang egyik járatát. Nagy lelkesedéssel álltunk neki a bontásnak, mivel azt hittük napokon belül meglesz az összeköttetés. Aztán sok nap, két oldalról való próbálkozás és 23 méter járat kiásása után kiderült, hogy a két legközelebbi járat nem vezet egymásba. Ráadásul a Vacska-barlang felől a járat járhatatlan szálkőcsővé szűkült. Idén nyáron aztán a Vacskával már 2008-ban összekötött Rejtekút-barlangban könnyű bontással mintegy 300 méter járatot sikerült feltárni. (Expressz-járat) A járatok egyik végpontja 8 méterre megközelítette a Legény-barlang egyik végpontját. Nagyon fellelkesültünk, hiszen a nagy huzat mellett át is lehetett kiabálni. A kapcsolat itt tehát biztos volt. Nagy lendülettel álltunk neki mindkét oldalról a bontásnak. 7 méter ásás után azonban még továbbra is 7,5 méterre voltunk egymástól. Hihetetlen volt, hogy az egyik oldalt a járat elkezdett kanyarogni, míg a másik oldalon nem is teljesen jó irányba ment. Mindemellett komoly depózási nehézségek, valamint a hóolvadás miatt víz és sár nehezítette a bontást. Lehangoló volt úgy bontani, hogy egy egész napos m?szak után a légvonalbeli távolság nem hogy nem csökkent, de volt hogy nőtt is. Volt olyan is, hogy arra mentünk le, hogy 2 köbméternyi víz áll a bontásban, aztán mikor két napra rá beszereltünk 60 méter slagot és a szivattyúval bementünk a víz eltűnt. Aztán a sok szenvedésért tegnap megkaptuk az ajándékot egy derékszögű kanyar és 6 méter járható légrés formájában. A maradék egy méteres agyagdugót pedig két oldalról már vidáman átástuk.

Kovács Richárd

A fő huzatot végül a kürtőrendszer alsó részén találtuk meg...

2010. február 14.

A Leány-barlangban a denevéreket és a huzatot követve sikerült átjutnunk a legtávolabbi végponton. 150 méter cseppkövekben gazdag járatot találtunk, amelyben több látványos mésztufa-medence is található. A szépen oldott, meredeken felfelé tartó járatban legalább 40 méterrel magasabbra másztunk. A végén a cseppkövek megóvása és kötélhiány miatt szabad járatból fordultunk vissza. A Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer hossza ezzel a felfedezéssel meghaladta a 4800 métert. Vertikális kiterjedése 119 m.

A cseppkövekkel teli, szépen oldott járatok végül 70 méterrel magasabbra vezettek a bejutási ponttól. Tiszta váltás öltözetben derítettük fel a járatokat, amiket így sikerült is megóvnunk. A legfelső részen nem leltük meg a továbbjutást, viszont egy lefelé tartó oldalkürtőnek a kiszélesedő végében egy tavat találtunk. A 6 négyzetméteres tó tölcsérszerűen folytatódott lefelé legalább 5 méteres mélységig, ahol a járat elkanyarodott. Valószínűleg időszakos vízfelületről van szó, mivel néhány méterrel távolabb 5 méterrel mélyebbre másztunk a vízszintnél. A fő huzatot végül a kürtőrendszer alsó részén találtuk meg, ahol hamarosan sikerült is tovább jutnunk és mintegy 150 m új részt fedeztünk fel ebben az irányban is. A levegő egy szűk szálkő csőben  hangosan dudálva áramlik a további ismeretlen járatokba. Összesen 400 méterrel növeltük meg a rendszer hosszát, ami így meghaladta az 5050 métert.

Kovács Richárd

Sikeres gáznyomjelzéses vizsgálatot hajtottunk végre...

2010. január 2.

A 2009-es éveben összesen 105 napot kutattunk a Csévi-szirteken. Legnagyobb eredményünk a Vacska-barlang további járatainak felfedezése volt. Több mint 3700 m új részt találtunk, amivel a barlang hossza már meghaladja a 6 kilométert. E mellett még több mint 150 méter járatot tártunk fel az Ajándék- valamint a Legény-barlangban. Sikeres gáznyomjelzéses vizsgálatot hajtottunk végre, amivel bebizonyítottuk a Csévi-szirtek nagyobb barlangjainak az összefüggését. Reményeink szerint a jövő évben több barlang-összekötés is meg fog valósulni. Reményteli az is, hogy geofizikai méréssel sikerült ismeretlen nagyobb méretű járatokat kimutatni a Vacska-barlang végponti zónáján túl. A mérés kézzel fogható bizonyítása szintén a jövő év feladata lesz. 2008-as eredményeinkkel a Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázaton első helyezést értünk el, míg 2009-es eredményeinkről több előadást is tartottunk a Barlangkutatók Szakmai Találkozóján.

Kovács Richárd

2009. november 20.

Az ARIADNE Egyesület és a Szent Özséb Csoport közös pályázata a 2008-as év feltáró és tudományos kutatásairól a Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázaton I. helyezést ért el. Az értékelés alább olvasható.

CSOPORT KATEGÓRIA

I. díj

Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület és Szent Özséb Barlangkutató Csoport (93 pont)

A két együttmőködő csoport néhány év hallgatás után újra kiemelkedő színvonalú pályamunkával jelentkezett. A Vacska-Rejtekút-rendszer feltárása vitathatatlanul az elmúlt évtized egyik legnagyobb barlangfelfedezése, amit – a Szent Özséb-barlangban történt jelentős továbbjutással együtt – mintaszerűen és remek fotókkal illusztrálva dokumentáltak. A feltárások naplószerű leírása olvasmányos és süt belőle a lelkesedés, s példa értékű a barlang állagvédelme érdekében kifejtett tevékenységük is. Tudományos munkáik témaválasztása (infrakamerás hőtérképezés, sokhelyszínes folyamatos hőmérsékletregisztráció) merész és újszerű, azok eredményei pedig rövid távon is hasznosíthatók a további feltáró kutatások tervezése során. A pályamű egésze kitartó és tudatos kutatómunkát tükröz – csak így tovább!

2009. október 18.

Végre átjutottunk a Zeg-zug-zág alján található agyagdugón. A járat tovább folytatódik lefelé, de itt még mindig 60 méterrel magasabban vagyunk a Mélypontnál, a belső részeken viszont ez a legmélyebb pont. A bontás mellett a térképezést is folytattuk és sikerült közben két helyen is új járatokat találni. A Vacska-Rejtekút-barlangrendszer hossza meghaladja az 5800 métert, amivel a 7. leghosszabb barlang hazánkban.

Kovács Richárd

Sajnos járhatatlan szálkőhasadék állta az utunkat...

2009. szeptember 4.

Az utóbbi hetek bontásaival nagyobb áttörést ugyan nem sikerült elérni, de a folyamatos kisebb továbbjutásokkal azért így is szépen gyarapszik a barlang mérete, ami jelenleg az ország 8. leghosszabbja. Komoly sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy sikerült újra megtalálnunk a bejárati részektől követett fő huzatot. A Mérföldkőháti-terembe való átlyukadással a nagyobb méretű járatokban ezt hónapokig hiába kerestük. Sajnos járhatatlan szálkőhasadék állta az utunkat, aminek a tágítását már megkezdtük. Ez a legjobb továbbjutási pont az Ajándék-barlang felé és komoly eredményekkel kecsegtet. Az ide vezető hasadék a Húzóágazat nevet kapta, míg a végpont a Heliktoktitkos-szoros lett.

Kovács Richárd

2009. augusztus 23.

Az augusztusi meleg időjárást kihasználva  gázt (kén-hexafluorid) engedtünk be a felső bejáratként huzatoló Ajándék-barlangba, majd hét -alsó bejáratként huzatoló- barlangból vettük a mintákat. Az volt a cél, hogy megtudjuk tényleg összefüggnek-e a Csévi-szirtek nagyobb barlangjai. A teljes kiértékelés még nem történt meg, de a gázt sikerült kimutatni minden nagyobb barlangunkban. Ezzel bebizonyosodott, hogy az Ajándék-, az Indikációs-, A Leány-Legény-Ariadne- és a Vacska-Rejtekút-barlang egyazon nagy rendszer része. A vizsgálat részletesebb leírása itt olvasható.

Kovács Richárd

2009.08.16-án négyen mentünk le a Vacska-barlang mélypontjára. (Ádám Bence, Chorendzsák György, Hegyessy Tamás, Kovács Richárd) A terv videó dokumentáció készítése és a szifon alaposabb felderítése volt. Két begünk volt lámpákkal, akkumulátorokkal nehezítve, valamint egy kötelet is levittünk külön és kofferben még a kamerát. Több helyen is videóztuk az aknákban való ereszkedéseket, majd a legmélyebb ponton is dokumentáltuk a sár és víz alkotta mostoha körülményeket. Csak kicsi suvadás volt, az ácsolat alatt. Egy zsákban kiadtunk egy kis folyós agyagot, legalább Bence ezt is lefilmezte. Ezután megpróbáltam videós lámpával belevilágítani a vízbe, de nem láttam többet. Tamás gépével is próbálkoztam vízhatlan tokban a víz alatt, de úgy sem látszott semmi. Érdekes, hogy valami csorgó hang hallatszott a szifon túloldaláról és továbbra is jó huzat volt. Bence is lejött és lefilmezte a még viszonylag tiszta vizet, majd én belementem és a lábammal tapogattam. Nyakig merülve elértem az alját, de egy ponton előre éreztem, hogy felhajlik a mennyezet. Úgy gondoltam ott lehet levegős rész. Próbálkoztam ezután sátorrúddal kitapogatni, de mindenhol agyagfalba ütközött. Nem maradt más választás mint lemerülni a víz alá. Kértem be kötelet, amit Gyuri és Tamás tartott. Megbeszéltük, hogy szépen eresszék utánam, ha pedig kétszer megrántom húzzanak ki. Ezután sisak nélkül egyik kezemben a lámpával, másikban a kötélhurokkal alámerültem, hogy úgy derítsem fel mi a helyzet. Szűk lebújás után a víz alatt volt akkora hely, hogy leguggolva előre tudtam fordulni és éreztem, hogy felfelé szűken van rés az agyagfal és a mennyezet között. Belepróbálkoztam és sikerült kijutnom a víz alól. Szerencsére ki is fértem. Szűk kis járatba jutottam, a túloldalon is csupán annyi vízfelület volt mint kint. Két oldalról már látszott, hogy balra a fal mellett van egy kis légrés, ami megmagyarázta a huzatot. Elölről egy kis cseppköves meder vezetett a vízig. A cseppkő ami táplálta vékonyan folyt, ennek a hangját lehetett kintről hallani. Érdekes, hogy mennyi víz folyt a szifonba mindkét oldalról, annak a szintje meg amióta ismerjük nem változott. Enyhén emelkedve nem túl biztatóan folytatódott tovább szűken a járat. Leraktam a kötelet, aztán indultam felderíteni. A légrésnek köszönhetően remekül tudtam kommunikálni a kint lévőkkel. Sajnos a járatot 5 méter után egy cseppkőbefolyás annyira leszűkítette, hogy nem lehetett tovább férni. Túloldalán nagyobb felfelé menő járat látszott. A huzat szépen jött és denevércsontok is voltak. Majd ki kell találni, hogyan jutunk itt tovább. Kifelé a szűk járat és a belógó kőnyelvek miatt kicsit macerásabban, de gond nélkül kijutottam. Ezzel megvalósult az első pilisi, ráadásul szabadtüdős szifonátúszás.

Kovács Richárd

Gyönyörű cseppkövek, újabb hasadékok

 2009. augusztus 8.

A látványos képződményekkel díszített Cseppköves-hasadékot még a nagy csarnokok felfedezésekor jártuk be. Már akkor észrevettük a végét lezáró omladékot, de nem nézett ki egyszerű bontásnak, így sokáig nem foglalkoztunk vele. A hasadék oldalából is ment egy kis agyagbontás, így mivel négyen voltunk mindkét helyen megkezdtük a munkát. Ivett és Móni az agyagbontásnak állt neki, míg Ádámmal az omladékot kezdtük meg leszedni. Néhány kő után sikerült bemásznom egy kis fülkébe ahol volt annyi hely, hogy a további törmeléket bent el tudtam helyezni. Bent a nagyobb kövek között voltak rések, de belátni nem lehetett sehová. Középszinten előre bontottam tovább, ahonnan a murvás törmelék könnyen jött, s néhány nagyobb követ is sikerült eltávolítani. Kevesebb mint 1 óra bontás után már kialakítottam annyi helyet, hogy Ádám is be tudott jönni, majd felváltott a bontásban. Nem nézett ki túl biztatóan, mert elég nagyok voltak a kövek s csak egy helyen volt szűk rés. Innen szedett ki Ádám még néhány mozdítható tömböt, aztán benézve mögéjük látta, hogy tovább lehet menni egy nagyobb fülkébe, így gyorsan be is mászott és mondta, hogy szabad tovább a járat. Én is bemásztam a kövek közti szűk résen, míg ő kicsit tovább ment és egy nagyobb cseppköves hasadékba ért. Felhívtuk a lányokat, majd együtt mentünk tovább. Egy cseppköves, tág hasadékba értünk. Mindent képződmény borított, voltak szép 1,5 méteres állócseppkövek is. Zokniban óvatoskodtam előre egy letörésig, hogy ne koszoljam össze a cseppköveket. A hasadék vagy 10 méterrel mélyebben folytatódott tovább, lemászni azonban ott nem lehetett. Kicsit hátrébb a nagyobb kőtömbök között viszont kitett mászással sikerült az aljába lejutnom. Magas látványos hasadék ment tovább. Egyik helyen vastag kalcitlemez lerakódás látszott a falon. Innen a hasadék egyre keskenyebben emelkedni kezdett. Elmásztam a bezáruló végéig, ahol sajnos nem találtam továbbjutási lehetőséget. Találtunk még egy szűk kis oldalhasadékot, amiben hosszan esett a ledobott kő, de a bejárata túl szűk volt a leféréshez. A felső szinten pedig még egy gyönyörű cseppköves kürtőt is kimásztunk. Miután innen kimentünk, megnéztük még a lányok félbehagyott bontását. Rövid tágítás után én fejjel előre néhány kő félrepakolásával lecsusszantam egy fülkébe, ahonnan egy hasadék ment tovább. Bentről kényelmesre tágítottam, aztán a többiek is lejöttek. Egy 15 méter hosszú, 5-6 méter magas képződményszegény hasadékba jutottunk, aminek alján a kőtömbök között mélyebb hasadékrészbe láttunk. Sajnos túl széles volt ahhoz, hogy csak simán lemásszunk. Körbenéztünk, hogy meg lehet-e kerülni, de nem találunk más lejutási módot, így Ádám kiment a közelben hagyott kötéllétráért és kötélért. Ezek segítségével már könnyedén lemásztunk a 6 méter mély aknába. Sajnos nem ment tovább járat az aljából. Ez a rész teljesen képződménymentes, de azért jópofa. Mivel nagyon elment az idő indultunk is kifelé. A Cseppköves hasadék alatt azonban még benéztem egy szűkebb kis hasadékba, amit eddig még nem derítettünk fel alaposabban. Már az elején feltűnt, hogy a denevérek nagyon kijelölték, majd a végén láttam, hogy lefelé és felfelé is megy tovább, nyomok pedig már nem voltak. Először felfelé néztem meg. Néhány métert felmászva, már több irányba is folytatódott. Jobbra hamarosan vége volt, felfelé azonban egy tágabb cseppköves hasadékba értem. Itt még több irányba lehetett továbbmenni. Próbáltam felderíteni, de a lámpám már nem volt a legjobb. Majd fél órát mászkáltam, de nem sikerült teljesen bejárni a szűk hasadékok és aknák alkotta ágat. Hihetetlen, hogy eddig ez itt volt szabadon. Mivel már nagyon késő volt, az alaposabb felderítést a következő alkalomra hagytuk. Több mint 300 méter új részt találtunk.

Kovács Richárd

Folyamatos feltárások és bejárások...

2009. március 29.

A Mérföldkőháti-terembe való belyukadás óta nem telt el úgy túra, hogy nem lett volna kisebb-nagyobb felfedezés. Nagyobb áttörést ugyan nem sikerült elérni, de a folyamatos feltárásokkal és bejárásokkal így is szépen növekedett a rendszer hossza. Ráadásul a bontásoknál jóval több időt fordítottunk a térképezésre, szűkület tágításokra és útvonal kijelölésekre.

Kovács Richárd