Klotild-barlang

Hossza: 136 m Vertikális kiterjedése: 17, 5 m (-12 m, +5, 5 m)

A Triász Dachsteini mészkőben, karsztvízszint alatti oldódással keletkezett Klotild-barlang, a Pilis-hegységben, Pilisszántó és Piliscsaba közötti úgynevezett Cseresznyés erdőben található, 290 m tszf. magasságban. A turistatérképek tévesen rossz helyen tüntetik fel. A barlang a jelzett helytől eggyel délebbi kis völgyben található, a völgytalpon vezető út felett kb.: 20 méterrel magasabban lefelé haladva a jobb oldalon, sziklakibúvás tövében. A barlangtól lefelé 200 méterre az út egy kis kőfejtő mellett halad el.

A barlang 3, 8 m széles, 1 m magas, természetes, íves bejárati nyílásához, a meredek, törmelékes hegyoldalon tudunk felkapaszkodni. Szabadon alapfelszereléssel látogatható, bár, ha a ruhánkra nem kell túlzottan vigyáznunk egy lámpával felszerelkezve is megtekinthetjük. Sajnos a barlangban egészében, vandalizmus, szemetelés nyomaival találkozhatunk. A falakon kormozások, karcolt feliratok éktelenkednek, sok a rongált cseppkő és a szemét.
A bejárati lejtős nyíláson átbújva kiöblösödésbe érünk, ahol még egész világos van. A falak erősen algásak, a humuszos lejtőt, nagy mennyiségű avar és növénytörmelék borítja, a falak időszakos csepegésektől nedvesek. Balra a falon és egy kis beöblösödésben kalcitkristályokat láthatunk, a falakat több helyen kis cseppkőlécek, cseppkőbekérgezések, farkasfogas zászlók és kondenz borsókövek díszítik. Kormozás és karcolt feliratok már itt is találhatók, valamint letördelt kicsi függőcseppkövek. A jobb oldali gömbfülkével tagolt részen egy helyen sok madárürülék van, valószínűleg bagoly látogathatja a barlangot. A bejárattal szemben lévő szálkő rézsű alatt átjáró vezet tovább a barlang nagy termébe. Itt még mindig sok az avar és fatörmelék, balra egy beugróban tüzelőhely nyoma látszik. Itt sok a kormozás, a szemét és a felirat a falakon. Ezen a részen már szárazabb a barlang, kevesebb a csepegés. Jobbra humuszos lejtő vezet tovább a terembe, amibe a könnyebb lejutás érdekében lépcsőket vágtak, ebben száradási repedések vannak és elszórtan csontokat is látni. Itt a lejtőn átmászva, a terem másik felső végében szűk kis járat indul felfelé, aminek a vége omladékban végződik. Ez a belógó gyökerekből ítélve kivezet a hegyoldalba. A 20 m hosszú, átlag 8 m széles 3-4 m magas nagyrészt kőtörmelékkel borított aljzatú terembe leérve rögtön szembetűnik a jobb oldali falnál lévő gödör szélén egy félig ledűlt, zöld műanyagkerítés, ami nem tudni mi célt szolgálhatott, mivel most már csak a barlangban található szemétmennyiséget növeli. A kőtörmelékkel egyre jobban feltöltődő gödörben, fatörmelék, szemét, kevés humusz található, a falakon kormozások vannak, míg a bejárati részen visszaoldott cseppköveket figyelhetünk meg. Az 1990-ben készült térképen itt még egy kis továbbvezető járat volt jelölve, mára azonban ez már beomlott. A terem másik felében, már egy mélyebb bontott gödröt találunk, aminek kitermelt törmeléke halmokban áll a teremben. Az erősen omladékos feltöltődő gödör alján nagy faroslemezt találunk, valamint szemetet, fatörmeléket és kristálytömböket. Innen tovább a terem vége felé a törmelékben egyre több guanót láthatunk, a denevérek a gyakori látogatottság ellenére szálláshelyül használják a barlangot. A terem végén átbújó vezet egy kisebb terembe, ahol azért fel lehet állni, ez a barlang legcseppkövesebb része, sajnos a képződmények itt is rongáltak és a falak össze vannak kormozva, karcolva. Itt gyakoriak a csepegések, vizesek a falak. Az aljzaton humusz, fadarabok, szemét, csontok vannak, a falon boxwork látható. Összeségében elmondhatjuk, hogy ez a megkülönböztetett védelmet igénylű barlang erősen pusztuló állapotban van.

Pin It

Comments powered by CComment

Kategória: